év
-nál több díj
Mi történt 1957-ben?
Elindul az ÉS, fölavatják a Bolyaiak szobrát Marosvásárhelyen, a németek megkezdik a Trabant gyártását, pályára áll az első műhold, és a zalai megyeszékhelyen megalakul egy nem hivatásos táncegyüttes: a Zalai Táncegyüttes. Ez utóbbival olyan magas szintű szakmai műhely jött létre, amely ontotta és ontja azóta is a kiváló táncosokat, akik közül többeknek hivatása lett a néptánc. A közönség pedig hálás volt a minőségért: ha a Zalai Táncegyüttes meghirdette soron következő előadását, a jegyeket fél óra alatt elkapkodták. Nincs ez másképp ma sem. Az együttes tagjának lenni kiváltság és dicsőség. Az örökség kötelez. Nemzedékek adják át nemzedékeknek az ország tájegységeinek és a határon túli táncoknak híven őrzött mozdulatait. Tanulják pontosan kijárni, fejben tisztán őrizni, és mint viseletet, szíven viselni az örökséget. És ahogy átzúdul rajtuk, kiszínesedik a hagyomány, újradíszítődik eleven mintáikkal. Ez a titka, hogy amikor színpadra lépnek, kisüt a nap, és a magasba csap a jókedv.
történetünk
az időben
Egymás vállán állunk, s azért e fordított sorrend, mert tudjuk, nélkülük, elődeink nélkül nem lehetnénk itt. Éppen erről szól egyik műsorunk, tisztelgés a korábbi nemzedékek előtt, ahogy ez az idővonal is leginkább róluk szól.
2019-
Kósa Ruben
POR ÉS HAMU – A Zalai Táncegyüttes műsora
Az idő elmúlik, és nem marad más, csupán por és hamu. Ezek vagyunk. Mintha egész életünkben a jövőnek dolgoznánk, de mi végre? Talán a következő nemzedékeknek? Ha igen, ők vajon emlékezni fognak ránk?
Mi emlékszünk, hiszen elődeink nélkül nem lehetnénk itt. Emlékszünk arra is, aki „csak” vetett, aratott vagy szenet égetett, de legfőképpen azokra, akik megálltak néha, hogy élvezzék a pillanatot – hogy táncoljanak egy jót. Élettel töltjük meg hagyományainkat, és nap mint nap továbbadjuk a tüzet, nehogy egyszer ennyi maradjon mindenből:
Zenei szerkesztő: Kósa Ruben, Kovács Péter
Díszlet: Mészáros Tibor
Koreográfus, művészeti vezető: Kósa Ruben
1992-2019
Varga János Boxos
A magyar néptáncélet megkerülhetetlen művésze. Északnyugat-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon alapozta meg illetve tartotta pezsgő életben a néptáncot. Sopronban megalakította az Ürmöst, Győrben vezette a Rába Táncegyüttest. A hagyományos néptánc mellett kiapadhatatlan képzelettel és munkabírással álmodott színpadra magyar és világbirodalmi meséket és legendákat. Az ő kezdeményezésére kerül megrendezésre évente a Kárpát-medencei Verbunkverseny. A Zalai Táncegyüttes vezetőjeként megszámlálhatatlanul sok elismerést és díjat kapott, legrangosabb közülük a Martin György-díj.
1988-1992
Csiszár József
Legendás táncos.
Akik látták valaha színpadon, azt mondják, felejthetetlen. Az együttes táncosaként vette át a művészeti vezetést, négy évig állt a Zalai Táncegyüttes élén.
1957-1961; 1962-1988
Orsovszky István Soci
Akik nála táncoltak, a mai napig áhítattal ejtik a nevét. Olyan alapokat tett le a táncegyüttesnél, amely szilárd ma is, mint a gránit. 1965-ben ő indította útjára a Zalai Kamaratánc Fesztivált. Nyelvként használta a táncot, az emberiség első beszédét, mindent el tudott mondani általa. Sokan őt tartják a hazai táncszínházi műfaj megteremtőjének. Aki ma a néptáncban dolgozik, akár tudja, akár nem, Soci örökségéből is dolgozik.
hírlevél
Iratkozz fel!
székhely
Zalaegerszeg, 8900
Landorhegyi u. 21.
telefon
+36 70 430 6085