ÖRÖKSÉG

 

 

 

 

 

 

 

MI TÖRTÉNT 1957-BEN?


Elindul az ÉS, fölavatják a Bolyaiak szobrát Marosvásárhelyen, a németek megkezdik a Trabant gyártását, pályára áll az első műhold, és a zalai megyeszékhelyen megalakul egy nem hivatásos táncegyüttes: a Zalai Táncegyüttes. Ez utóbbival olyan magas szintű szakmai műhely jött létre, amely ontotta és ontja azóta is a kiváló táncosokat, akik közül többeknek hivatása lett a néptánc.

A közönség pedig hálás volt a minőségért: ha a Zalai Táncegyüttes meghirdette soron következő előadását, a jegyeket fél óra alatt elkapkodták.

Nincs ez másképp ma sem. Az együttes tagjának lenni kiváltság és dicsőség.

Az örökség kötelez. Nemzedékek adják át nemzedékeknek az ország tájegységeinek és a határon túli táncoknak híven őrzött mozdulatait. Tanulják pontosan kijárni, fejben tisztán őrizni, és mint viseletet, szíven viselni az örökséget. És ahogy átzúdul rajtuk, kiszínesedik a hagyomány, újradíszítődik eleven mintáikkal.

Ez a titka, hogy amikor színpadra lépnek, kisüt a nap, és a magasba csap a jókedv.

ÉV

-NÁL TÖBB DÍJ

Mestereink

ORSOVSZKY ISTVÁN „SOCI”

KOREOGRÁFUS ÉS MŰVÉSZETI VEZETŐ
1959–1961; 1962–1988

 

Akik nála táncoltak, a mai napig áhítattal ejtik a nevét. Olyan alapokat tett le a táncegyüttesnél, amely szilárd ma is, mint a gránit. 1965-ben ő indította útjára a Zalai Kamaratánc Fesztivált. Nyelvként használta a táncot,  az emberiség első beszédét, mindent el tudott mondani általa. Sokan őt tartják a hazai táncszínházi műfaj megteremtőjének. Aki ma a néptáncban dolgozik, akár tudja, akár nem, Soci örökségéből is dolgozik.

CSISZÁR JÓZSEF

KOREOGRÁFUS ÉS MŰVÉSZETI VEZETŐ
1988–1992

 

Legendás táncos.
Akik látták valaha színpadon, azt mondják, felejthetetlen.
Az együttes táncosaként vette át a művészeti vezetést, négy évig állt a Zalai Táncegyüttes élén.

 

 

VARGA JÁNOS „BOXOS”

KOREOGRÁFUS ÉS MŰVÉSZETI VEZETŐ
1992–2019

A magyar néptáncélet megkerülhetetlen művésze. Északnyugat-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon alapozta meg illetve tartotta pezsgő életben a néptáncot. Sopronban megalakította az Ürmöst, Győrben vezette a Rába Táncegyüttest. A hagyományos néptánc mellett kiapadhatatlan képzelettel és munkabírással álmodott színpadra magyar és világbirodalmi meséket és legendákat.
Az ő kezdeményezésére kerül megrendezésre évente a Kárpát-medencei Verbunkverseny.
A Zalai Táncegyüttes vezetőjeként megszámlálhatatlanul sok elismerés és díj birtokosa, legrangosabb közülük a Magyar Ezüst Érdemkereszt.

Hivatásuk: táncos

Rajkai Miklós

az első táncos, aki a Zalai Táncegyüttesből hivatásossá vált. 1969-ben kezdett táncolni az Állami Népi Együttesben.

Tósoki Gyula

a Zalai Táncegyüttestől 1970-ben igazolt a Honvéd Művészegyüttesbe.

Sebestyén István Mecsek

1977-től a Budapest Táncegyüttesben táncolt.

Fitos Dezső

A  Zalai Táncegyüttes után a Honvéd Táncszínház szólistája. A Fitos Dezső Társulat és a Szentendre Táncegyüttes művészeti vezetője és koreográfusa. Szakmai és állami díjainak száma meghaladja a harmincat.

továbbiak

Hajdú Flórián

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistája, Magyar Bronz Érdemkereszttel kitüntett táncos. Zalaegerszegen az Ady Endre Általános Iskola ének tagozatán ismerkedett meg a néptánccal, majd
a Zalai Táncegyüttes utánpótláscsoporjának, a Palánta Gyermektánc-együttesnek a tagja lett.
1998-ig táncolt a Zalai Táncegyüttesben.

továbbiak

Kutyakölykök

A Zalai Táncegyüttes öt tagú formációja – tagjai Kulcsár Bálint, Lipusz András, Tóth Jenő, Tuboly József és Tuboly Tamás – a Csillag születik című tehetségkutató műsoron indult először. Virtuóz tánctudásuk, Varga János Boxos robbanó koreográfiái, amelyek vagy egy-egy hétköznapi városi történetet vagy egy  focigólt meséltek el a néptánc nyelvén, pillanatok alatt a csúcsra röpítette őket. Országos ismertségre és népszerűségre tettek szert.

továbbiak

folytatjuk…

Pin It on Pinterest

Share This